Lexy
Egész nap rohangáltam. Hol a próbákkal voltam elfoglalva, hogy zeneelméletre kellett rohannom. Ha ezek nem lettek volna elegek apa kitalálta, hogy Mikuoval is kezdjek el próbálni egy önálló kettő fős banda miatt. A zene órán már a hegedűt is alig bírtam tartani, de a fekete leves csak ezután jött. Az új hangszer óra.
Apa választotta nekem, így nem tudtam mi az. Nagyon meglepődtem, amikor két dobverőt nyomtak a kezembe, de örültem a változásnak. Szerencsére Nattol már tudtam az alapokat, így gyorsan kezdtem az anyagot.
-Jó a ritmus érzéked. Milyen hangszereken is játszol?
-Hegedű, gitár és szinti-mondtam.
-Volt valaki aki tanított dobra?
-Aha-mondtam, és a táskámba raktam a kottát, és a dobverőket.
A tanár elismerően bólintott, majd elengedett. Az ebédlőbe haladva nagyon sokan kerülgettek. Szinte fel se fogtam az utálkozó pillantásaikat, már annyira megszoktam.
-A szokásost kéred kicsi lány?-kérdezte a szakácsnő.
-Aham. Csak most több feltét legyen mint múltkor.
A tálcámra rakott egy szelet pizzát, majd a következőhöz fordult. Szétnéztem az ebédlőben. Nem láttam a csapatom, se a barátaim, így leültem egy üres asztalhoz. Nem sokkal később Mira ugrott mellém.
-Hogy van még ugrálni kedved?
-Energia ital-mondta, majd bele harapott a szendvicsébe.
-BAKA-mondtam és szíves az arcába is vágtam volna a pizzám.
Ott topogott míg én ebédelni próbáltam. A gyomromba alig tudtam valamicske kaját erőltetni.
-Mit tervezel az estére?-kérdezte izgatottan.
-Titok-mondtam, és Lysra gondoltam.
-Jaj ne már. Nem jössz el velem moziba?
-Nem, de szerintem a bátyám szívesen kísérne el téged.
Ezen elgondolkodott, majd megrázta a fejét.
Még a tanuló szobán is azt hallgattam, hogy nem tartja jő ötletnek, hogy Mikuoval menjen el moziba.
-Hé bátyus volna egy kihívásom a számodra!-fogtam meg a fivérem karját vacsorakor.
-Mi lenne az?-kérdezte a maga bunkózó stílusában.
-Menj el Mirával az esti mozi műsorra és lazíts egy kicsit.
Nem tudom melyikőjük jött zavarba jobban.
-Rendben. Ma este rá érek-mondta a tesóm.
-Ez most komoly?-kérdezte Mira döbbentem
A fivérem megvonta a vállát, én meg cinkosan fordultam barátnőm felé.
-Hű erre nem számítottam... TE hallod honnan ismered a cserediákokat?-váltott témát Mira.
-Alexy és Armin a két fogadott öcsém. Rosa volt osztálytársam. Leight a pasija az én barátomnak a bátyja. Amúgy a három fiú a banda tagom volt. Mondjuk én még mindig a csapatuk tagjaként gondolok magamra Vocaloid ide, Vocaloid oda.
Mira ámulva figyelt. Nem akartam neki mondani, hogy valószínűleg négy hónap múlva a tanév végén megszűnik a tanulmányi viszonyom és vissza térek a Sweet Amorisba. Vacsora közben sem láttam a skacokat, és már kezdtem azt hinni, hogy csak álom volt az előző nap és ma reggel.
-Köszi az estét. Remélem mikor vissza jövök nem lesz okom kiakadni-mondta és egy kis négyzet alakú fóliát nyomott a kezembe.-Használjátok ki az alkalmat, hogy nem vagyok a szobába.
Elvörösödtem, mikor rá jöttem, hogy mit adott a kezembe, és hogy mire utalt. Mikuo nevetve távozott a lépcsőröl én meg gyorsan besiettem a szobába.
-Szia-köszönt Lys vidáman.
-Szia-mondtam szemlesütve.
-Valami baj van kicsim?-lépett mellém.
Megfogta ökölbe szorított kezem-amiben a kis fólia volt-és megpróbálta gyengéden kifeszíteni az ujjaimat, hogy össze fonhassa az ujjait az enyémekkel.
-Csalódtam a bátyámban. Egy akkora perverz, hogy...
-Mit csinált már a sógor?-kérdezte nevetve, és közben finoman megcsókolta a nyakam.
-Ugye elintéztem neki egy mozis estét, és így hálálja meg-mondtam és égő arccal a kezébe adtam a fóliát.
-Célzás értékű, és ha már ilyen nagylelkű volt nem kéne elpocsékolni...
-Lysander! Hogy lehetsz te is ennyire perverz?
-Csak éhes vagyok-mondta és az ajtón megtámaszkodott mellettem.-Rád vagyok éhes.
Lehajolt, hogy megcsókolhasson, én meg hagytam neki. Átkaroltam a nyakát, és ellöktem magam az ajtótól. Kattant a zár, majd Lys felkapott és az ágyamra tett. Hamar lekerültek rólunk a ruháink és már én sem bosszankodtam a bátyám miatt.
Egy ritmusra mozogni Lyssal elfeledett érzelmek áradatát vonta maga után. Vadul csókolt, és időnként beleharapott a nyakamba is, hogy kifejezze, hogy mire gondol. Ahogy meztelen testünk össze simult nem gondoltam semmi rosszra ami a közelmúltban történt.
-Szeretlek-súgta Lys percekkel azután, hogy mindketten a csúcsra jutottunk.
-Én is téged.
Sokáig maradtunk úgy össze bújva, majd kelletlenül felvettük a pizsink. Míg én összeszedtem a ruháinkat Lys kegyeskedett kinyitni az ajtót. Szinte fájdalmat okozott megfékezni az indulataimat, hogy ne essek neki izmos mellkasát látva, de kibírtam.
-Szerinted apád mennyire haragudna rám, ha megtudná, mit csinálunk?
-Nem tudom, de nem is érdekel.
Lys mellkasára borultam, és hagytam, hogy álomba ringasson az egyik új dalával.